A múltban voltak olyan szörnyű és veszélyes munkák, amelyeket ma már elképzelni sem tudunk. A technológia és a felszerelések hiánya miatt az embereknek a szennyezett és veszélyes feladatokat is el kellett végezniük. Megnézzük a 15 undorító és egészségtelen munkát, amelyek régen léteztek, de ma már ritkán látjuk.

Hányás takarító

A római korban a pazar vacsorák voltak divatban, tele fényűző ételekkel és italokkal. Azonban a vidám hangulat mögött egy sötét árnyék, a hányás takarító rejtőzött. A jóllakott rómaiak szándékosan hányták ki a gyomrukat, hogy többet tudjanak enni, és a takarítás feladatát a hányás takarítóknak bízták. Csak a gondolata is undort kelt, és a korabeli higiéniai viszonyokat figyelembe véve még rettenetesebbnek tűnik.

WC-kiszolgáló

A múltban a uralkodók nem mentek egyedül a WC-re. A WC-kiszolgáló a uralkodó székletürítését segítő közeli személy volt. Habár undorító feladat volt, vonzónak számított, mert a uralkodó bizalmát elnyerte. A WC-kiszolgáló a uralkodó magánéletétől a legközelebb volt, és jelentős befolyással rendelkezett.

Hegedűkészítő

Manapság gépekkel készítik a hegedűhúrokat, de régen juhok béljéből fontak össze szálakat. Még a tapasztalt kézműveseknek is szenvedniük kellett a bűzös és kellemetlen környezetben. A gyönyörű hegedűzene mögött rejtőzik ez a feláldozás.

Patkányfogó

Az 1800-as években a patkányokat a betegségek terjesztőinek tartották. A patkányfogó veszélyes és kellemetlen környezetben fogott patkányokat, hogy megvédje a várost a betegségektől. A szakképzett patkányfogók mezítláb is ütötték a patkányokat, és a különböző fogási módszerek még veszélyesebbé tették a munkájukat.

Gyufagyári munkás

A gyufagyári munkások gyakran kitettek mérgező kémiai anyagoknak, például foszfornak és kénnek, ami károsította az egészségüket. Különösen az "oroszországi állkapcsíz" egy félelmetes betegség volt, amelyben az állkapocs elrohadt és lehullott, ami rémületet keltett a gyufagyári munkásokban. A biztonsági felszerelések hiánya miatt a gyufagyár veszélyes munkakörülményeket biztosított, amelyekben az egészséget fel kellett áldozni.

Csontgyűjtő

A viktoriánus korban a csontokat nyakláncok és ékszerek készítéséhez használták. A csontgyűjtők sírokat fosztottak ki vagy állati tetemeket kutattak, hogy csontokat találjanak. Bár erkölcstelen tevékenység volt, a szegény emberek számára értékes bevételi forrás volt.

Bőrtisztító

A bőrtisztítók undorító és veszélyes feladatot végeztek az állati bőrökkel. A bőr puhává tételéhez meszet és kutyaszart használtak, amelynek szaga és káros anyagai súlyosan befolyásolták az egészséget.

Kígyótej-gyűjtő

A kígyótej-gyűjtők veszélyes munkát végeztek, amelyben kígyóméregből állítottak elő ellenszert a kígyómaráshoz. Folyamatosan ki voltak téve a kígyók támadásának, és a hibák halálos kimenetelűek lehettek. A bátorságot és a szakértelmet igénylő kígyótej-gyűjtőknek mélyen meg kellett érteniük a kígyókat és higgadt ítélőképességgel kellett rendelkezniük.

Feltámadó

A 19. században, a tudományos fejlődés során a feltámadók sírokat fosztottak ki, és holttesteket ástak ki tudományos kutatásokhoz. Bár illegális tevékenység volt, a tudományos fejlődés iránti vágy és a gazdasági haszonkeresés számos embert arra ösztönzött, hogy feltámadók legyenek.

Szemetes

A viktoriánus korban Londonban a szemetesek a csatornákból gyűjtötték be az újrahasznosítható dolgokat, hogy pénzt szerezzenek. A higiéniai viszonyok miatt nagy volt a betegségek kockázata, de a szegények számára fontos megélhetési forrás volt.

Iszapgyűjtő

Az iszapgyűjtők a Temze partján lévő szennyezett iszapból gyűjtötték be az újrahasznosítható dolgokat. A legtöbbjük 8 és 15 éves korú gyermek volt, akik veszélyes és egészségtelen környezetben végeztek kemény munkát.

Kéményseprő

A kéményseprők veszélyes munkát végeztek a szűk kémények tisztításával. A legtöbbjük gyerek volt, és ki voltak téve a füstös levegőnek és a tűzveszélynek, ami komoly veszélyt jelentett az egészségükre és a biztonságukra.

Piócás

A 19. században a "vérellátás" nevű módszert alkalmazták a betegek gyógyítására. Ehhez piócákra volt szükség, ezért megjelentek a piócások. Undorító és veszélyes munka volt, de a korabeli orvosi szükségletek miatt létezett.

Sz*rgyűjtő

A modern szennyvízrendszer bevezetése előtt a sz*rgyűjtők gondoskodtak az emberek székletürítésének elszállításáról. Csak éjszaka dolgoztak, undorító szagok és higiéniai viszonyok között végeztek nehéz munkát.

Pestis-temető

A pestis Európa történetének egyik legsúlyosabb járványa volt, amely mintegy 200 millió ember halálát okozta. A pestis-temetők veszélyes munkát végeztek, a pestisben elhunytak testét tömegsírokba temették, és állandóan ki voltak téve a halál veszélyének.

Összegzés

Áttekintjük a múltban létezett szörnyű és veszélyes munkákat, amelyeket ma már elképzelni sem tudunk. A történetek emlékeztetnek minket a múlt nehézségeire, és arra ösztönöznek, hogy hálásak legyünk a modern társadalom kényelméért és biztonságáért, és törekedjünk egy jobb jövőre.