A koronavírus-járvány miatt a személytelen tranzakciók és az online pénzügyi tranzakciók a mindennapi élet részévé váltak, amivel együtt a kiberbűnözés is kifinomultabbá vált. Napjainkban a mesterséges intelligenciát (AI) is bevető kifinomult módszerekre kell figyelnünk. Ismerjük meg a kiberbűnözés új típusú módszereit, és ne essünk áldozatául!

A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) szerint 2021 óta a csalás áldozatainak 4-ből 1-e lett a közösségi médiában, és a károk mértéke eléri a 2,7 milliárd dollárt. A csalás módszerei egyre intelligensebbé és ravaszabbá válnak, és a mesterséges intelligencia (AI) bevetésével a P2P-bűnözés új, a korábbiaknál is bonyolultabb mintázatai várhatóak.

A P2P-szolgáltatásokat közvetlenül megcélzó típusok

A közelmúltban ugrásszerűen megnőtt a P2P-fizetési szolgáltatásokat, például a Venmo, Zelle, PayPal, Apple Pay és a Facebook Pay, célzó csalások száma. A károk megelőzése érdekében biztonságosabb megoldás lehet a Cash Apphoz hasonló szolgáltatások használata, amelyek biztonsági és kétfaktoros hitelesítési funkciókkal rendelkeznek.

Figyeljünk a csalásos támadásokra és az AI-alapú hangos csalásokra

A közismert csalásos módszer, a csalásos támadás is jelen van. A kormányzati szervezetek, bankok stb. nevében próbálnak érzékeny személyes adatokat, például bankszámlaszámot kiszedni, és így pénzügyi kárt okozni. A mesterséges intelligencia fejlesztésével azonban megjelent a mesterséges intelligencia által generált hangok és a szintetizált képek, amelyekre figyelnünk kell.

Vigyázzunk a „Gyanús tevékenység a számláján” üzenetekre

Előfordulhat, hogy olyan üzenetet kapunk, amelyben gyanús tevékenységet észleltek a számlánkon, és a tranzakciók visszavonására vagy a számla letiltására hivatkozva pénzküldést kérnek. Ilyenkor a cselekvés előtt mindig ellenőrizzük az adott szervezettel való kapcsolatot.

Ne dőljünk be a „Pénzküldési hiba” visszatérítési kérésének

Vigyázzunk arra is, ha P2P-n keresztül történő pénzküldés után „hiba történt” címén kérnek visszatérítést. Általában a küldött összeg hamis, vagy egy fantom számláról származik. Ha visszatérítjük a pénzt, a csaló megkapja a sértett által küldött összeget, és a P2P-szolgáltatón keresztül is pénzt kap.

Vigyázzunk a „Kérjük, segítsen” címén indított hamis jótékonysági kampányokra

A közösségi médiában megjelenő jótékonysági adománykérő hirdetések is hamisak lehetnek. Csalásos módszerként használják, amelyben érzelmi és sürgős helyzetet teremtenek, hogy adományt kérjenek.

„Csalás elleni ügyfélszolgálat” néven lopják el az információkat

Előfordulhat, hogy egy kiskereskedelmi üzlet vagy egy kereskedő csalás elleni ügyfélszolgálatának munkatársaként állnak be, és bankszámla-adatokat, hitelkártya-számokat kérnek. A megszerzett információkkal létrehoznak egy P2P- fiókot, és további bűncselekményekre használják fel.

Vigyázzunk a hamis termékek értékesítésére

Elfordulhat, hogy egy jól ismert céget utánozva nem létező termékek árát kérik. Ha egy ismeretlen cégtől kapunk ajánlatot, és az nem létező termék, gyanakodjunk.

A P2P-átutalás kényelmes megoldás, de sajnos a csalásos tevékenységekre is érzékeny. Figyeljünk a kifinomult, AI által támogatott módszerekre, és tartsuk távol magunkat az ismeretlen cégektől és a nem tisztázott tranzakcióktól.